Castanea Környezetvédelmi Egyesület

A városi erdő kezelési programja

Az Önkormányzattal kötött megállapodás (2003. máj. 28.) alapján a város tulajdonában lévő Sörház-domb-Váris-Kis-erdő területére a Castanea a Városüzemeltetési Kft-vel közösen bejáráson határozta meg a kezelés alapelveit, legfontosabb teendőit. Részt vettünk az üzemtervi tárgyalásokon is. Tavasszal és ősszel többszáz csemetét ültettünk ki, illetve magokat vetettünk a városi erdőbe. Célunk a felmérésünk szerint többnyire jó, természetközeli állapotában megmaradt pihenőerdő még természetesebbé tétele, jó példák bemutatása, nemzetközi kutatások segítése városunk e páratlan természeti kincsében. Ehhez kapcsolódóan támogató együttműködését ajánlotta fel egyesületünknek Varga Béla és Sódor Márton, a Pro Silva Hungaria Egyesület vezetői.

A soproni városi erdő

Sopron város erdőbirtokainak kialakulása

Sopron város, mint közösség, az 1277. január 17-én kelt városalapító oklevél óta (IV. László) szerzett birtokokat. (Ekkor került ki a város a megyei ispán fennhatósága alól.) A város ekkor kapta meg a mai Lőverek, Károlymagaslat, Várhely, Nándormagaslat telkeinek (szántó, gyümölcsös, kert, erdő) még nem soproniak tulajdonában lévő területét. Ez lehetett az első városi erdőbirtok. Ezután királyi adományként fokozatosan az egész környék Sopron birtokába jutott. 1547-től 1921-ig tehát Sopron város gazdálkodott a környék erdeiben, kb. 15.000 katasztrális holdon. A trianoni békeszerződés után Ágfalva, Harka, Fertőmeggyes, Kelénpatak, Lépesfalva erdeit elvesztette Sopron; 1945 után pedig a többi erdőterület is állami tulajdonba került, amiből 1946-ban 301 kholdat a város saját kezelésébe visszakapott.

A soproni erdők kezelése

A Sopron környéki erdők átalakítását Miklitz Róbert, az Eibenburgi főiskola igazgatója, Hollan Frigyes, a Gödnigi erdőmester javaslatai alapján 1870-ben kezdték meg. Ekkor kerültek ide az új fafajok: vörösfenyő, akác, és nőtt meg jelentősen a lúc, erdei-, fekete- és jegenyefenyő területe. Muck Endre 1874-ben telepedett le Sopronban, ahol 1925-ig tevékenykedett. Az 1879-es XXXI. Erdőtörvény jelenti az üzemtervezés kezdetét Magyarországon. Ebben az időben alakult meg az Országos Erdészeti Egyesület is, és kezdődött a magyar nyelvű erdészoktatás. 1870-ben készült Sopronban az első (ideiglenes) üzemterv, amit 1885-től rendszeres tervek követtek. Az erős túlhasználat miatt volt szükség a leromlott erdők átalakítására, de szerencsére a Lőverek lakó- és üdülőövezete közt elterülő városi erdő kiemelkedően jó természetességi állapotban maradt..

A városi tulajdonú erdő 1977 óta országos védelem alatt áll, mint a Soproni Tájvédelmi Körzet része, és a Soproni-hegység natúrparkhoz tartozik. Kezelését napjainkban a városüzemeltetési szervezet kertészeti csoportja végzi. Az Önkormányzattal kötött együttműködési megállapodás alapján 2003-ban a Castanea Környezetvédelmi Egyesület. kezeelési programot készített, és részt vett az új üzemterv kidolgozásában. Azóta ültetésekkel, talaj- és élőhelyvédelmi munkákkal, erdőtakarítással veszünk részt a kezelésben. Az Árnika Erdei Iskola rendszeres programokat szervez az erdő értékeinek, életének bemutatására, segítésére.

• Sörház-domb:223B
  A Neuhof-beli (ma Erzsébet kert) volt malátagyárról kapta nevét, mivel a gyáros telkei ezen a dombon voltak. A domb keleti lejtőjén szép gyümölcsöskertek vannak ma is, a Sörházdombi út túloldalán, a domb nyugati, meredekebb lejtőjét erdő borítja. Dél-nyugati sarkán áll az 1925-ben készült Printz Ferenc emlékpad, a Lőver körút felőli szegélyén, az egykori Turul-emlékmű helyén pedig 1984 óta a Heimler Károly emlékhely. Legmagasabb pontján, a városra nyíló kilátással 1900-tól, majd később 1970-től fakilátó állt, melyet a hetvenes évek végén lebontottak. A domb északi és déli sarkain lakóházak épültek a Panoráma út, ill. a Szt. Margit utca felől.
• Szieszta-nyereg 223C
  Érdekes folyamatok zajlanak itt is: az ültetett erdeifenyves megtelik lombos fákkal, cserjékkel, a sarkon még fürtös bodza is nő! A szálloda kerítése mellett hatalmas kocsányostölgy áll, jelezve az egykori Tejszín-szivárgó közelségét.
• Váris 224A, B
  A régi térképen még Varasch elnevezésű erdőterület - szűkebben az 1935-ben Füredi Oszkár tervei alapján épült Zenepavilon környékét - nevezik a soproniak Várisnak, ahol tíz éve minden tavasszal felcsendül a Dalos-hegyi Kórustalálkozót megnyitó ezernyi diák éneke. Méretes tölgyfáival, dús aljnövényzetével és újulatával szép példája az erdő természetes erejének! A fajátszótér az Erdő Kapujával (kétágú tölgy) kedvelt játszóhely.
• Óriások erdeje 224E
  Hazánk egyik legszebb nagy fás erdőrészlete, tele élettel: hatalmas tölgyek odvakkal, gyümölcsöző fiatalabbak, sűrű fiatalos és rengeteg gyógynövény! Tavaszi virágpompa, árnyas sétány, illatok. Egy 2002 végén kidőlt tölgyfa méteres átmérőjű törzse ma is látható a sétány mellett, az egyre sűrűbb újulatban, érzékeltetve az őserdők életfolyamatait.
  A Szív-érhez kanyarodó ösvény mentén mogyorós hólyagfákat és felkúszó jerikói loncokat látunk, s a vízfolyás partján délceg kőrisek állnak. Az állami tulajdonban lévő Zichy-rét felé üde égerliget rejti a vízi élettel telt bombatölcséreket.
• Kőbányák 224H
  A lőveri buszforduló közelében egykori kőfejtők gödrei mutatják a Természet öngyógyító erejét, a tájsebek eltűnésének folyamatát.
• Fenyőültetvény 224D
  Az 1965-ben telepített igen sűrű duglászfenyves alig enged be fényt, és a talajt is beborítja a vastag tűlevéltakaró, csak a széleken hagyva teret az őshonos növényeknek. (Az örökzöldek sekély gyökerükkel, állandó párologtatásukkal könnyen kiszáradnak a mi éghajlatunk alatt.) A szajkók munkáját segítve a lékekbe ültethetünk lombhullató csemetét, magot.
• Egeredi kiserdő 225A
  Az erdőn át kanyargó Egeredi, és a kerteket szegélyező Keresztúri út között a várisihoz hasonló, de még háborítatlanabb erdőrész fogad, ahol a nagy fák alatt sűrű cserjeszint változatosságában gyönyörködhetünk. (Csaknem minden hazai cserje megtalálható itt!)

A soproni városi erdő kezelését szakmailag támogatja a Pro Silva Hungaria Egyesület, a Palocsa Egyesület, a Vackor Közösség, a helyi Erdészeti Szolgálat munkatársai és az osztrák Lebensministerium erdészeti osztálya. A kezelési munkákba bevonjuk az Egyetem hallgatóit, városunk diákjait és az erdőt szerető önkénteseket, és együttműködünk a város kezelő szervezetével.

Kérjük, vegyen részt Ön is ebben az együttműködésben, és az alábbiakkal járuljon hozzá e szép parkerdő egészséges, természetes állapotához:

• Gyűjtsön magokat, és szórja szét üres helyekre, lékekbe!
• Csatlakozzon faültetési mozgalmunkhoz!
• Csendesen figyelje meg az erdő életét, ne zavarja zajjal, rongálással!
• A civilizáció szemetét ne hagyja itt, amit hozott, vigye magával!

Köszönjük megértő figyelmét és érdeklődő együttműködését! További szép sétákat!